So many beautiful things....

Habár az első mozifilm kiábrándító kritikákat kapott, a rendezőnek és a színészi gárdának mégsem ment el a kedve egy második mozifilm leforgatásától.

A sorozatot imádom, meg kell hagyni. Oda-vissza legalább hatszor végignéztem, minden vicces jelenetet kívülről fújok, a legjobb megjegyzéseket én magam is beépítettem az aktív szókincsembe. Az első mozifilmet is azonnal megnéztem, mielőtt még bármilyen kritikát is elolvastam volna és úgy jöttem ki a moziból, hogy nagy hatással volt rám. De nem a mélyreszántó mondanivalója miatt, hanem mert elkápráztatott a főszereplők életstílusa, ruhakölteményei. Igazából az első tíz percet végigfeszengtem, mert idegesített, ahogy Carrie-ék visítva üdvözlik egymást, és hogy Samanthánál megakadt a lemez a "botox" szónál. Sajnos úgy tűnt, hogy a hajdanán szarkasztikus humorú csajok buta libákká degradálódtak. De a látvány és az összhatás kárpótolt mindenért. Nameg jó volt a lányokat viszontlátni, és barátságból ismét jelesre vizsgáztak.

A második mozifilmet még nem láttam, habár naponta csekkolom a neten a kritikákat. Ha ezekből indulnék ki, meg sem nézném a filmet. De a sorozat hajdani vonzereje, a nagyvárosi nők életstílusa, életútja még mindig csábító lehet, nem csak nekem, hanem az összes rajongónak. Szerintem, ha lejjebb adunk az elvárásainkból, ha megelégszünk egy gusztán feltálalt limonádéval, mely a külsőségekkel adja el magát, még élvezhető is lehet a film. Hozzáállás kérdése az egész.

Mostanában teljesen meguntam a szexiskedő, magamutogató énekesnőket és klippjeiket. Az élet több területén is észrevettem, hogy keresem a legtisztább, legvalódibb forrásokat. A zene is ilyen forrás, amiből inspirációt meríthetek a hétköznapokra. Ebbe pedig nem férhetnek bele a tömegzenék, a tömegholmik, és semmiféle tömegtermékek. Az egyik kedvenc zenecsatornámon, a VH1-on ma este meghallottam egyik régi kedvenc számomat, Kate Nash-től a Foundations-t. Rögtön abbahagytam, amivel éppen foglalkoztam, és szinte kővé dermedve ültem a tévé előtt. Nemcsak a zene maga, hanem a Kate stílusa, igazi brit angol kiejtése is magával ragadott. Hírtelen úgy éreztem, nekem is ilyen frizura, ilyen lakás kell...persze nem egy ilyen párkapcsolat, mint amit a klipp bemutat. De a humora, a hangulata pont nekem való.

Talán azért is csípem annyira Kate Nash-t, mert Lily Allen-re emlékeztet, csak valamivel romlatlanabb formában. De a kiejtése, a humora, a stílusa nagyon emlékeztet rá. Számomra ők a mai brit pop etalonjai, akik igenis kimondják, amit gondolnak. Ha tetszik, szeresd, ha nem, ne hallgasd. Íme egy nagyon találó részlet Kate egyik dalából:

This is my face, I’ve got a thousand opinions and not the time to explain
And this is my body, and no matter how you try and disable it, I’ll still be
here
And, this, is my mind, and although you try to infringe you cannot confine
And, this, is my brain, and even if you try and hold me back there’s nothing
that you can gain

Talán ezért az őszinteségért kiáltják ki sokan feministának, de ez engem nem érdekel, sőt! Közelebb áll a gondolataimhoz, az érzésvilágomhoz, mint egy Briney Spears. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én így érzem és hamarosan visszatérek a témához.

Mire észbekapunk, hogy itt a jó idő, már tombol is a nyár. Ilyenkor olyan trendek kerülnek előtérbe, melyek egzotikusabbak és romantikusabbak, mint amiket télen megszokhattunk. Sajnos nem mindenki teheti meg, hogy egy távoli szigeten töltse a vakációját, de az egzotikum ott lehet a ruhatárunkban is, ami nem merülhet ki hawaii ingben és bermudanadrágban. Ennél sokkal több lehetőség rejlik, ha nem félünk a merészebb megoldásoktól. Ezért horgonyt fel, itt a matrózstílus egyik továbbgondolása, a kalózstílus. Ha a klasszikus vonal már unalmas neked, és egy kis nyári vadromantikára vágysz, nézd újra a Karib tenger kalózait és inspirálódj!

McQueen kendő:

Ne ess tévedésbe, itt nem a mai tizenévesek által kedvelt emo stílusról van szó! A csíkok, a fodrok, a csipke és egy kis bőr mindenképp kötelező, de a halálfejet akár ki is hagyhatod!

Gyakran vádolom magam azzal, hogy túlságosan magukkal ragadnak a filmek által sugallt eszményképek. Kedvenc filmsorozatom a Szex és New York. Főhősei, az anyagilag független négy szngli nő, egy olyan életstílust testesítenek meg, amely itt, nekünk egyszerűen kivitelezhetetlen. Mégis, a film fő vonzereje egy olyan élet, melyben egy nő a munkáján kívül, vagy azon belül is, a kedvteléseinek élhet. Harminc fölött sem kell eltemetnie magát a munka és a gyereknevelés monotóniájába, hanem utazik, vásárol, szórakozni jár.

Nemsokára a mozikba kerül a Szex és New York 2, melyet lélegzetvisszatartva várnak a film rajongói. Két éve a sorozat mozifilm folytatása sajnos nem ütötte meg a mércét, én mégsem bántam, hogy megnéztem. Majdnem két óra hosszáig egy olyan világba kerültem, ahol a nők garzonlakásnyi gardróbot és Manolo Blahnikot kapnak a vőlegényüktől, szushit tálalnak fel testükön Valentin napra, Mexikóba utaznak nászútra, negyven és ötvenévesen is tündökölnek.

Talán mindez egy téves kép? Sima arcukat botoxxal kezelték, korábbi mélyreható elmélkedéseik klisékké váltak, beszélgetés helyett visítva viháncolnak. De ha túllépünk a film hibáin és a lényegre tapintunk, belátjuk, hogy mi is szeretnénk sikeresek lenni, neves divattervezők ruháit hordani és megtalálni a nagy szerelmet.

Szégyenkezve kell bevallanom, hónapok óta nem olvastam ki egyetlen könyvet sem. Mostanában mintha belesüppedtem volna a semmittevés, az unalomig ismételt cselekvések monotóniájába. Ha olvastam is, csakis divatmagazinokat vettem a kezembe. Sekélyesen hangzik, ugye?

De mivel kivirulni látszott a természet, két hete erőt vettem magamon, kiléptem a szokásos munkábamenet-hazamenés mókuskerekéből, és besétáltam a könyvtárba. Szégyelltem ugyan, hogy már fél éve ültem két darab könyvön, és az idei tagsági díjamat sem fizettem be, de hála az emberek csekény olvasási kedvének, még az olyan szétszórt tagokat sem mocskolják le, mint én.

Mikor könyvtárba megyek, majdnem egy óráig bolyongok a polcok közt, míg kiválasztok két könyvet. Régebben mindig a szentimentális, barokk vagy viktoriánus korok regényei voltak a kedvenceim, de az egyetem óta radikálisan megváltozott az ízlésem. Új filozófiám: fecseg a felszín, hallgat a mély. Vagyis sokkal jobban lekötnek azok az írások, amelyek nem akarnak többet mondani, mint amik valójában. Inkább legyen tömör, de ironikus. Leginkább a női lét kérdései mozgatják meg a gondolataimat. Bizonyára, mert én is nő vagyok, és keresem a bennem rejlő lehetőségeket. Szinte már megszállottan. Úgyhogy irány a fotel Joyce Maynard életrajzi regényével, melynek címe, Otthon a világban.

Nehéz meghúzni a határt az extrém és a hordhatatlan, a jelmezszerű és az egyedi, a ribancos és a szexi között. Néha mégis olyan öltözékre vágyunk, amely feltűnő, amely kiemel a tömegből. Néha bizony szeretjük megmutatni magunkat. Ehhez pedig kell egy-két ütős darab. De lássuk csak, melyek azok, amelyekre mindenki felkapja a fejét:

Szexi, metálfényű cipő a legújabb trend jegyében:

Feltűnő színű és szabású felső:

Mintha a múlt századok brokátruháiból ballonkabátot szabtak volna:

 Erdem kabát

Akár Marie Antoinette hajában is megállná a helyét ez a kitűző.:

Egy hiperelegáns, de feltűnő blúz feltűnővé tesz a szürke tömegben:

Legyél Te a vadnyugat hercegnője! Egy rojtos bőrdzseki bámulatos kisugárzással ruház fel:

Tavasszal a kabátod, dzsekid az, ami a legjobban öltöztet, úgyhogy nyugodtan vetítsd ki hangulatod a megfelelő kiválasztásával. Rockos feeling:

 Rick Owens bőrdzseki

Egy kis hercegnős hangulat a megfelelő hajpánttal:

Ha tetszik a hennafestés, de a reggeli sminked mellé nem tudod még azt is magadra festeni, hordd a ruhád mintájaként:

Néha pedig az is elegendő, ha felkapsz egy különleges táskát:

 Pixie táska

Tegnap, március 29.-én volt 125 éve, hogy megszületett a csodálatos író és költő, Kosztolányi Dezső. Már a gimiben is nagy kedvencem volt.

Nagyon sok írása áll közel a szívemhez, de ha nosztalgiázni szeretnék, kissé morbid módon a Szegény kisgyerek panaszai közül az Én öngyilkos leszek jut eszembe. Vajon ki ne érezte volna, hogy makacsságból, dacból öngyilkos akar lenni, mert valaki görbe szemmel nézett rá? A gyerekes dac, hogy eltűnni, meghalni, hogy AKKOR majd hiányozni fogok, és megbánják majd, hogy ÚGY beszéltek velem! Persze az egész nevetséges, mert ugye, egy kisgyereknek ritkán gondterhelt az élete. De mégis, mindannyiónkban ott lakozik egy időnként morcos kisgyerek, akinek néha bizony elege van a világból. Íme a vers:

Én öngyilkos leszek...

Én öngyilkos leszek...
          mondom kesergőn.
Csak nézzen rám valaki görbe szemmel,
úgy felkötöm magam a városerdőn,
vagy revolverrel, mint sok más nagyember.
Akkor aztán sírhatnak miattam,
leragadt szemmel, sárgán, mélyen alszom,
rózsák között, kék fátyolokban arcom,
s ha hívnak is, nem szólok sohatöbbé.
Az ostorom, csigám örökli öcskös,
a bélyegkönyvet valami közömbös,
a kisszínházam a kicsi hugom,
vagy egy parasztfiúcska, mit tudom.
Úgy elmegyek, hogy aztán sose látnak.
Csak kiskabátom kérdi reggel: hol van?
Úgy itt hagyom ezt az egész világot,
amelybe annyit, ah annyit csalódtam.
"Szegény fiú" mondják majd hangtalan,
"egy pici angyal felrepült az égbe",
s egyszerre roppant sajnálom magam,
s én is szepegve suttogom: "Szegényke"...

Alig kezdődött el a tavasz, de én már teljesen ba vagyok sózva a ruhákat illetően -is-. Számomra a tavaszi szett sava-borsa a színek üdeségében rejlik. Lássunk csak néhány ruhadarabot a tavasz jegyében.

A rózsaszín, orgonalila és zöld árnyalatai egy finom blúzon:

Mytheresa blúz

Egy kardigán mindig tuti darab, főleg fűzöld színben:

Lytham kardigán

A napszemüveg is előkerül az első napsugarakkal. Válassz valami színes keretet, például rózsaszínt:

Exquisite napszemüveg

Boruljon virágba a blúzunk is, ne csak a kertünk:

Armand Basi blúz

A púderrózsaszín az egyik kedvenc tavaszi árnyalatom:

Cipő az Elle Shop-ból

Lattice kardigán:

A csipke, a vintage hatás is ütős választás:

Victim top:

Legalább egy blézer mindig kell tavasszal:

Pierotucci blézer:

Mindezekkel a darabokkal bármikor felveheted a kedvenc, csőszárú farmered:

J-Brand farmer

Nemrég láttam egy filmet Báthory Erzsébetről, mely látványával, gondolatiságával nagy hatással volt rám. Mindigis vonzottak a misztikus, természetfeletti, titokzatos élettörténetek. Báthory Erzsébet vérengző hajlama azonban, mint minden perverzió, megmagyarázható életében elszenvedett traumáival. Eltekintve a szörnyű mendemondáktól, Báthory Erzsébet a modern, gondolkodó és szókimondó nőt testesíti meg egy olyan korban, amikor egy nőnek nem lehetett szabad akarata. Valószínű, hogy családi örökségén kívül ez is hozzásegítette vesztéhez. 

De most inkább beszéljenek a képek.

 Erzsébet, festményen megörökítve: 

Julie Delpy, mint Báthory Erzsébet az általa rendezett filmben:

Boszorkánysággal vádolták: vajon valóban az volt, vagy áldozat?

A szüzek vérében fürdő grófnő:

Talán a nála jóval fiatalabb Thurzó István iránti szerelme hajszolta az örök fiatalság és szépség iránti megszállotságába?

 A vérfürdő után szebbnek látta arcát:

Belegondoltam, hogy én semmi pénzért nem lennék sztárfocista felesége. Valamelyik nap hallottam, hogy szegény Cheryl Cole-t megint megcsalta a férje. Hiába énekel szerelmes dalokat, férjét ezek a szavak úgy tűnik, nem hatják meg. Egy időben pedig ugyebár Backhemékről is lehetett ilyen sztorit hallani.

Nem érdekel, hogy gyönyörű ruhákban járnak, fényes partikon vesznek részt é sztárférjük oldalán saját karriert is építgetnek, egy gazdag és híres férfi úgyis félrelép. Mondhatnánk, hogy a hétköznapi férfiak is megteszik ugyanezt, de nem mindegy, hogy ez zárt ajtók mögött, vagy reflektorfényben történik.

Minden szezon előtt felmerül a kérdés minden divatszerető ember fejében: vajon milyen színek, minták, stílusok a trendik? A 2010-es tavaszi-nyári szezonban érdemes a következőket beiktatni ruhatárunkba:

Púderes árnyalatok:

Rojtok, western stílus:

Minták minden mennyiségben:

 Rövidnadrág, miniszoknya:

 Military és régmúlt civilizációkat idéző stílus:

Hangsúlyos vállak:

 

 

Fagylaltszínek:

Áttetsző anyagok:

Ezüst és szürke:

A kék árnyalatai:

Csipke és fodor, amolyan lolitás bájjal fűszerezve:

Farmer:

Szeretjük a szürkét meg a feketét is, de most színterápiára van szükségünk. Most, azonnal. Amíg nem zöldül a fű és nem rügyeznek a fák, azonnali elsősegélyt küldök egyenesen a polyvore-ról. Ugye ti is imádjátok?

Mindannyian tűkön ülün, mikor jön már a tavasz? Képzeletben már véknyabban, színesebben öltözünk. Íme néhány habkönnyű, finom tavaszi öltözék:

Már többször is emlegettem Kate Moss-t mint stílusikont. Ezzel nem is vagyok egyedül, hiszen egyértelműen az. Mégis, az utóbbi években rengeteg támadás éri. Külsejét állandóan kritizálják, rosszindulatú pletykalapok terjesztik a fotókat, melyeken szét van csúszva, előnytelenül fest. Ha jó képek készülnek róla, azt a photoshop jótékony hatásának tuljdonítják.

Arra azonban kevesen gondolnak, hogy Kate idén már 36 éves, de még mindig karrierje csúcsán áll. Igaz, hogy gyakran bulizik, és lehet, hogy iszik, drogozik és cigarettázik, de ha belegondolok, hogyan néz ki egy átlag magyar 36 éves nő, Kate fényévekkel jobb náluk.

Az is igaz, hogy már nem ugyanaz a hamvas szépség, mint 17 évesen, de egy harmincas nő nem is kell feltétlenül harmatos rózsabimbó legyen. Akkor miért a sok támadás?

Dame Darcy nevére és rajzaira akkor bukkantam rá, amikor az egyetemen Jane Eyre után kutattam az interneten. Bevállaltam egy power point bemutatót, és illusztrációkra volt szükségem. Imádtam Jane Eyre-t, -mai napig egyik kedvenc hősnőm, a modern nő előfutára,- ezért arra is kíváncsi voltam, vajon hogyan nézhetett ki. A hús-vér színészi megformálók mellett azonban feltűnt Jane képregényszerű megjelenítése. Az átlagos, sápadt külsejű Jane szerepét jó néhány színésznő eljátszotta már, de számomra sokkal kifejezőbbek voltak Darcy illusztrációi.

Zseniális a könyvborító, melyen Jane kétségbeesett, hatalmas szemekkel áll az égő Thornfield előtt. Valahogy a regény kísérteties, misztikus oldalát sejteti.

Amikor olvastam a könyvet, rám a félreértett, megalázott Jane képe gyakorolta legnagyobb hatást. Valahogy így képzeltem el én is, amikor nevelőanyja bezárta a rettegett vörös szobába. A rajz egyszerre bizarr és megható. 

Az illusztrátor kedvence a Jane álmát megjelenítő rajz. Milyen jelzőkkel is illethetném? Szürreális, megfoghatatlan, mint maga az álom.

 Meg kell hagyni, Darcy zseniális illusztrátor. Képzelete, vizualitása bizarr és cseppet sem hétköznapi. Fantasztikus módon sikerült rátapintania a regény szellemi síkján lejátszódó mozzanataira, melyekre szó nincs, csak képzelet.                                           

 A glam szót mostanában nagyon gyakran használja a divatvilág. Van egy magazin is, melynek Glamour a neve. Magyarul is gyakran mondjuk "glamúr". Mégis, én most le szeretném szűkíteni a kört a rockosan glamúros stílusra, mert rock koncertre készülődök. Mivel alapból szeretem a rock stílust, a rock zenét, ezért nem lesz nehéz dolgom alkalomhoz illően öltözni. Én azonban nem a szakadt farmeres, igénytelen vonalra célzom, hanem egy Kate Moss-hoz hasonló rock-chick öltözék megkreálására pályázom.

Aktuális favoritomat, a polivore.com-ot hívom segítségül. Íme néhány öltözék, amit szívesen felvennék:

Egy új év kezdetén mindig eldöntjük, hogy mostmár tényleg mindent megteszünk azért, hogy boldogabbak, sikeresebbek, szebbek, elégedettebbek stb. legyünk. Ha már ezt elhatároztuk, fél siker. Ráadásul ötletek óriási tárháza áll rendelkezésünkre, hogy kedvünkre inspirálódhassunk. Itt van például az internet. Legyen szó bármilyen stílusról, bármilyen korosztályról, itt mindenki találhat kedvére való oldalakat. Ha divatról van szó, weboldalak százezrei versengenek egymással, hogy meghódítsák az olvasókat. Persze az már lehetőség és pénz kérdése, hogy mit tudunk ezen ötletekből megvalósítani. Például, ha olyan kisvárosban élsz, ahol csak kínai meg turkáló van, az erősen leszűkíti a lehetőségeidet. Igaz, hogy autóval vagy busszal bemehetsz időnként egy közeli nagyvárosba, de lehet, hogy pont akkor nem találsz semmit. Én is a legértékesebb kincseimet mindig spontán szereztem be egy-egy kósza séta és nézelődés alkalmával. Persze tudatosan is el lehet indulni, listával a kezedben, de annál frusztráltabb leszel, ha nem találod meg azt, amit keresel.

Ahhoz, hogy a ruháid, kiegészítőid beszerzését inkább valamiféle kincsvadászatként éld meg, jó, ha rendszeresen böngészed a legjobb divatoldalakat. Így kialakul benned egy stílus, lesznek elképzeléseid, hogy mit szeretnél. Ráadásul szórakozásnak sem utolsó dolog!

Egyik kedvencem a polyvore. Itt aztán minden van: ruhák, kiegészítők, sminkek. Nekem az tetszik a legjobban, hogy koncepciók, témák szerint teljes outfiteket találhatsz.

Nekem most ezek tetszenek a legjobban:

Egyszerű farmeres összeállítás:

Fényes leggings Olsen-módra:

Isteni összeállítások ezek, melyekben kedvünkre gyönyörködhetünk. Vannak olyanok is, amelyek túlmutatnak az öltözködésen, bizonyos életérzést, életstílust közvetítenek:

Nagyon jó mindez, hogy teljes összképet látunk egy-egy stílusról, hangulatról. Szerintem ilyen képkockák játszódnak le a fejünkben, mikor elképzeljük, hogyan is szeretnénk élni. Minden összhangban van, mégis van egy kis kusza, bohém bája az egésznek. Egy igazi kozmopolita lány élete ez, aki mindig azt csinál, amit akar, aki oda megy, ahova akar, aki úgy öltözik, ahogy akar. Egy olyan lány élete, aki mer álmodni.

Bizonyára minden Szex és New York rajongó emlékszik Jack Berger azon okos megjegyzésére, miszerint, ha egy férfi nem hív vissza, az annyit jelent, hogy nem jösz be neki. Ezt akkor mondta, mikor Miranda mindenféle magyarázattal hitegette magát, hogy a férfi, akivel egyszer már randizott, vajon miért nem jelentkezik. Míg Miranda és Carrie mindeféle lehetséges magyarázattal próbálta mentegetni a férfit, Berger szerint a válasz pofonegyszerű: ha egy férfi nem hív fel egy nőt, annak csak egy magyarázata lehet. Nem jön be neki. Lehet, hogy más nőt, például engem, szíven ütne annak a gondolata, hogy nem jön be a férfinak, akivel randizott, Miranda inkább megkönnyebbül: most, hogy ezt tudja, nem fogja a drága idejét erre az alakra fecsérelni.

Ennek a gondolatnak a további boncolására megjelent egy könyv is, a  "Majd hívlak, baby" Greg Behrend és Liz Tucillo tollából, akik a Szex és New York sorozat szerkesztői. Greg kifejti, hogy bizony, ha egy férfi felszívódik, nem jelentkezik, akkor nem vagy fontos neki, mert ha egy férfi akar téged, akkor minden hegyet képes megmozgatni. Ha viszont nem jösz be neki, inkább soha többé nem jelentkezik, csak ne kelljen a szemedbe mondja, hogy nem akar tőled semmit. Liz pedig kifejti, hogy miért olyan nehéz ezt elhinni. Egy nő inkább kitalál mindenféle mesét arról, hogy miért nem jelentkezett a férfi. Százszor inkább elhiszi, hogy elgázolta egy villamos, mint azt, hogy már nem akar vele találkozni. A könyv szerzői még ennél is tovább mennek. Arra a kérdésre is van válasz, hogy miért nem akar veled lefeküdni, miért felejti el az évfordulótokat, miért szakít veled, vagy miért nem vesz feleségül. A válasz minden esetben egyszerű: nem szerelmes beléd, nem tisztel téged, nem ő a megfelelő férfi a számodra.

Ha minden nő elolvasná ezt a könyvet, és elhinné, megértené a benne leírtakat, nem lenne annyi boldogtalan kapcsolat, nem lenne annyi összetört szív. De elárulom, hogy szerintem miért olyan nehéz elhinni, hogy nem jövünk be egy férfinak. Az én válaszom is pofonegyszerű: ha szeretünk valakit, ha egy férfi tetszik nekünk, a legutolsó dolog, amire gondolunk az, hogy nem viszonozza az érzéseinket. Mert reménykedünk, mert bizakodunk. És annyira jó a rózsaszín fellegekben járni!

Egy darabig ez jó és mehet is így, de hosszú távon mindenképp tovább kell lépni, ha egyedül vagyunk az érzéseinkkel. Nem is nehéz ez, ha még a kapcsolat elején járunk. De hány olyan nőt látok, aki hosszú évek óta él kapcsolatban egy férfival, és nem szeretik, hanem megalázzák! A könyv szerint ilyenkor is az a megoldás, hogy ki kell rúgni a pasit. De mi van akkor, ha évek óta reménykedünk, energiát és érzelmeket fektetünk a kapcsolatba, már megszoktuk, elfogdatuk a helyzetet, és esetleg gyerek is van? Ilyenkor a könyv kevés, el kell gondolkozni, mi a fontos nekünk. Rengeteg nő választja azt, hogy lemond a szerelemről, és inkább egy rossz kapcsolatban él tovább. Greg biztos beledobná ezt a nőt egy jeges tóba, és az arcába ordítaná, hogy te hülye vagy! De sajnos több az ilyen, aki tűr, mint az, aki tovább mer lépni. Ha Te mégis megtetted, oszd meg velünk! Írj a fórumba, kíváncsi vagyok, hogyan és hányan tudtatok továbblépni.

Ezt a filmet olyan lelkiállapotban néztem végig, hogy akkor nem is tudtam felfogni, milyen jó film is ez. Szóval, éppen dühöngtem valamin, és még annak sem tudtam örülni, hogy tízig lustálkodhatok.

 A film pedig nagyon jó. Már akkor odaszegezett a képernyő elé. A látvány, az érzelmi húrok, minden a helyén volt. Nekem minden közül a király párválasztási módszere szúrt leginkább szemet: olyan volt, mint napjaink párválasztó showműsoraiban, bár ókori köntösben. A király új királynét akart magának, ezért a katonáival elraboltatta az összes fiatal és szép hajadont a birodalomból. A lányokat erőszakkal vitték el az éj leple alatt. Köztük volt a főhősnő, Hadassah, is. Az udvarba kerülve eunuchok őrízték őket, és olyan érzésem volt, mintha egy valóságshow-ba csöppent volna szegény Hadassah. A lányok elvoltak zárva a külvilágtól, a kiválasztás napjáig az volt minden dolguk, hogy szépítsék magukat, illatos olajokkal kenegették őket, fürödtek, pihentek, ékszereket válogattak a nagy találkozásra.

Minden megrendezettség ellenére az érzelmek győznek: Hadassah már előre meghódítja magának a királyt, és szerelemből házasodnak össze.  Természetesen más szálak is futnak, például ármány, fajgyűlölet, titkok is lappanganak a háttérben. A király és Hadassah minden törvényt felrúgó szerelme azonban mindenen túltesz. Számomra legalábbis igen.

     Ha belegondolok, az elmúlt egy évtized jelentette felnőtté válásom évtizedét. Tizenöt éves fruskából nő lettem. Ami a divatot illeti, az évek múlásával egyenes arányban nőtt stílusérzékem is. Ha visszaemlékszem, 2000-ben még a kilencvenes évekből ottragadt holdjárókban és trapéznadrágokban jártam. Kevertem a sportosat az elegánssal, a szezont a fazonnal. De vajon amit most borzalmasnak találok, így tíz év távlatából, akkor is olyan gáz volt? Útkeresésem első, bizonytalan éveiben  mi is volt a trendi? Tisztán emlékszem a farmergyűjteményemre, a trapézgatyákra, az oldalzsebes nadrágokra, a haspólókra....

  Lássuk csak, a divat világában milyen trendek taroltak az ezredfordulón?

 Igen....a csípőnadrág, melyből szándékosan kikandikál a tanga, a mély dekoltázs, a ma már ribancosnak titulált öltözködés az ezredforduló trendi viselete volt.

Gucci, 2000: köldökig érő dekoltázs, fényes, kígyóbőrmintás trapéznadrággal.

 Versace, 2000: fényes anyagú nadrág és kivágott top.

Ugye emlékeztek a cipzárral felsliccelt trapéznadrágokra? És a csipkeblúzokra? Igazi diszkókirálynők voltunk benne.

Dolce&Gabbana, 2000.

Hát igen...átlátszó blúz miniszoknyával. Ma már óriási baki lenne, még diszkóban is.

Ekkor jött ismét divatba a háromnegyedes nadrág. Feltűrve, térd alá érő hosszal hordtuk.Marc Jacobs, 2000. Rövid ujjú felső, alatta top, halásznadrággal.

 A kis topokat is az ezredforduló hozta be ruhatárunkba. Anna Molinari, 2000.

És emlékeztek még a mintásan lengedező aljú nadrágokra haspólóval? Tipikus sziluett 2000-ből, szintén Anna Molinari-tól.

Akkori kedvelt divatszín volt az olívazöld. Trapéznadrág pulóverrel, monokróm színösszeállításban. Ez volt a visszafogott irányzat. Lanvin, 2000.

2001-től kezdve a farmer kezdett hihetetlen módon feltörni. Azelőtt hétköznapi viseletnek számított, sőt, 1999-2000 körül sokkal népszerűbbek voltak a textilnadrágok. A Dolce &Gabbana 2001-es bemutatóján azonban a farmer elegáns öltözékek részeként funkcionált.

A másik vonal a ceruzaszoknyás-haspólós szett volt. Ilyet hordott Carrie Bradshaw, amikor Aidan-el randizott:

Ugyanaz a szoknya a Prada 2001-es bemutatójáról:

 A 2001-es év egyik tipikus outfitje a fehér nadrág volt, feliratos pólóval és csípőlánccal viselve. Ismét Dolce&Gabbana, 2001-ből:

 2002-ben még mindig imádtuk, ha kint van a hasunk. Ez volt a csípőnadrágok eldorádója. Dolce&Gabbana, 2002.

Nyáron a blúzok lehelletvégonyak voltak és áttetszőek, a napszemüvegek pedig egyre nagyobbak lettek....Leginkább hosszúnadrágot, farmert hordtunk, szinte le sem lehetett robbantani rólunk:

 Ugyanakkor a divatban kezdtek megjelenni az etnikus és a vintage irányzatok is.

Louis Vuitton 2002-es kollekciója bájos sortokkal és vintage stílusú blúzokkal:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nadrág egyeduralmát kezdték megtörni a ruhák, a szoknyák. Nagy népszerűségnek örvendtek a térdig érő, gyakran rojtokkal állati mintákkal díszített szoknyák, melyeket télen hosszú szárú csizmával hordtunk. Néha nem tudtunk mit kezdeni a szintén nagyon divatos kötött, ujjatlan felsőkkel. Hideg időre tervezték ugyan őket, de a karunk bizony fázott benne. 

Ismét kedvenc tervezőpárosom, Dolce&Gabbana, kollekciója, 2002-ből. 

A sötét színű farmer továbbra is hódított:

A 2000-es évek elején hatalmas teret hódítottak az együttesek, kosztümök:

Szexi irányzat 2003-ból, a Gucci-tól:

Fényes, szatén anyagok: szintén Gucci, 2003.

Asszimetrikus felsők:

A cipők közt a hegyes orrú, magas sarkú a nyerő, a hangsúly pedig még mindig a csípőn van. A fémesen csillogó kiegészíték, sex-feliratú nyakláncok, övek teszik vadóccá a megjelenést.

Szabadidő hiányában most néhány fotót választottam. Így szeretném érzékeltetni, milyen is lesz 2010 a divat jegyében.

Tavaly szilveszterre szereztem be az első fényes leggingsemet. Volt néhány elképzelésem, hogyan hordhatnám, de a biztonság kedvéért az internetet is felkutattam. A következő ötletek tetszettek a legjobban.

Eleinte úgy képzeltem el, hogy csakis hosszított fazonú felsővel lehet hordani a fényes leggingst, de szerencsére rengeteg példát láttam arra, hogy nem muszály eltakarni a feneket. Ami még lényeges, hogy nem kell olyan vékonynak lenned, mint Victoria Beckham-nek, hogy felvehesd ezt a nacit. Amint látod, a normál testalkatú Rihanna is előszeretettel hordja, és még csak nem is tűsarkúval! Nekem mindenféleképpen tetszik, de azt hiszem, én inkább csak bulikra fogom felvenni.

   Hosszú hetek után ismét havazott az éjjel. Ilyenkor, habár utálom a hideget, mégis csodálatosan szépnek találom a tájat, az utcákat. Mit vegyen fel ilyenkor az ember lánya?

Íme néhány tipp:

Ha sminkről van szó, imádok a kifutókról szemezgetni. Megvalósítani persze csak azokat szoktam, amelyek nem szállnak el túlságosan a hétköznapoktól.

 Angyali smink, Mihalik Enikőn a 2010-es Chanel bemutatón

 Így készül Karmen Pedaru sminkje, Christian Dior, 2010

 Jessica Stem bronzos sminkje, 2010, Fendi